Kikértük a legidősebb családfő jóváhagyását a birtok teljes
Mégiscsak ők ültettek itt mindent.
Minden kis betonkockát, és kiálló L vasat, meg persze a szőlőt, a paradicsomot, a diófákat, cseresznyét, meggyet, almát, körtét, mandulát, barackot, árnyékliliomot, metinget, tulipánt, gyűszűvirágot, céniát.... na meg a málnát.
Az áldást megkaptunk: "szarok rá, azt csináltok, amit akartok".
Erre számítottam.
Napok óta tervezgettem, hogy kitakarítom a kocsibeállót, Árpád, meg a szőlőt kívánta megmetszeni.
Előtte a Mocok biztonságba helyezéséről is gondoskodnom kellett.
 |
| tök szakszerűen raffiával rögzített 30 éves járóka |
Amíg takarítottam Árpád elkezdte a tisztogatást, majd váratlanul megjelent egy csokor tulipánnal.
.... azért hogy ne hatódjak meg nagyon, mondta, hogy útban voltak.
Árpád jó munkásember, alaposan megmetszette a szőlőt, ásóval, kapával. Nem hiszem, hogy valaha szüretelni kell még róla.
Hamarosan favágás is lesz, van néhány igen rossz állapotú cseresznye.
Van egy tuti lengőteke állvány, meg egy hinta is, ezeket még vagy 10 éve én festettem ilyen szép tájbaillő színre.
 |
| Lengőtekék nagyon várják hogy végre megint felállítsa őket valaki. |
A kocsibeálló letakarítása nagyobb falat volt, mit gondoltam. Amúgy is túl optimista vagyok sokszor. Most ez jól jött.
Ennyire felesleges munkát.....elporladt, használhatatlan téglákat pakoltam.. csak röhögni tudtam magamon. Jól fejleszti az alázatot, meg a kitartást.....:)
Azon gondolkodtam az élet egyre nagyobb feladatok elé állít, persze párhuzamosan erősödöm, testileg-lelkileg, és egyre nagyobb a jutalom is.... legalábbis én így élem meg :)
Nem csupán a kocsibeállóra értem, hanem az egész nyaralósdi-kertesdire....
..............Sokat haladtunk...
